Kadarkúti Égi üzenet – 86. Szűzanya: Advent

2010.12.15. szerda

 

Szűzanya: Advent

 

Szűzanya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Két évvel ezelőtt is Én tanítottalak benneteket az Adventről, a karácsonyi előkészület idejéről. Az Advent az Egyháznak fontos és szép időszaka. Várja az Én Szent Fiam születésnapját, egyik legnagyobb ünnepét a Karácsonyt. Ugyanakkor várja az Úr Jézus 2. eljövetelét. A Szentmise tanító része ebben az időben gyakran emlékezik meg erről.

Most arról fogok nektek beszélni, hogy Én, Mennyei Édesanyátok áldott állapotomban milyen különleges kegyelmeket kaptam Mennyei Atyánktól. Megengedte Nekem, hogy érzékeljem Szent Fiam fogantatása pillanatától fogva mit érez, mit gondol méhemben, 9 hónapon keresztül. A magzati kis Jézus ott tartózkodása öröm és szenvedés volt neki egyszerre. Míg a földi ember magzatkorában mindenféle gondolkodástól, ítélőképességtől meg van fosztva, csak testben növekedni, fejlődni tud, addig az Én kicsi Fiam azon az elzárt, védett helyen, mint Isten az összes tudás, értelem, érzelem birtokában volt. Míg a többi magzat anyja szíve alatt nem tud örülni, bánkódni, gyötrődni, addig a kicsi Jézus igen, és ezt Én, az Ő Édesanyja Isten kegyelméből mindig megéreztem. Hallgassátok meg, milyen örömöket élt át szűzi méhemben az Én Kisfiam!

Nagyon boldog volt, hogy legtisztább, legalázatosabb és legtökéletesebb anyát kapta. Természetesen szája nem nyílt ki, beszélni nem tudott, de gondolatban gyakran megköszönt Engem a Mennyei Atyának. Azt is megköszönte Neki, hogy az emberiség Megváltója lehet. Hálás volt Neki nevelőatyjáért, Szent Józsefért is. Előre látta, mennyi szépre és jóra fogja tanítani őt, ahogyan majd növekedik. Hálás volt Istennek a szentek, vértanúk és hitvallók sokaságáért, akik majd követik Őt, és értetek engesztelőkért, akik imádják és szeretik és mélyen hisznek Benne. Megköszönte a Mennyei Atyának az Ő ellenségeit, mint a megváltás eszközeit.

Számomra egy különös kegyelmet eszközölt ki, hogy ahogy fejlődik a méhemben, szinte percről-percre növekedjen Bennem a megszentelő kegyelem. A Mennyei Atya megengedte Neki, hogy végig, áldott állapotom alatt a kicsi szívéből, bensőleg beszélgethessen Velem. A szavait mindig megéreztem és megértettem a szívemben, de a fülemmel nem hallottam semmit. Meglepődtem, mikor tapasztaltam a szavain keresztül, hogy magzati állapotában, már akkor is, milyen sokat szenved. Ugye ti se gondoltatok erre, Gyermekeim, hogy már akkor megkezdődött megváltó-munkája? A földi, emberi magzatnak nem jelent szenvedést az egyre szűkebb hely, a mozgáskorlátozás, hogy nem halhat, nem láthat és nem beszélhet, mert csak a puha, meleg, biztonságos anyai fészket érzékeli és még nem látott másik, fejlettebb világot, tehát jól érzi magát. De az Én Jézusom, mint 2. isteni személy a tökéletes, fényes, tágas, gyönyörű Mennyországból jött, ahol járhatott, kelhetett, beszélhetett, gyönyörködhetett és az angyalok serege imádta, és egyszercsak be lett zárva egy sötét, szűk, pici helyre, ahol még a szemét, száját se nyithatta kis, ahol keze-lába mozdulatlanul ugyanabban a helyzetben volt, és nem hallhatott semmit. Ez az állapot egy ismeretekben, bölcsességben gazdag isteni személynek nagy szenvedést jelentett.

Gondoljatok bele gyermekeim, hogy most, miután már láttátok a földi életet, hozzászoktatok a mozgáshoz, a színek, formák látásához, az ízletes ételek fogyasztásához, a lágy kellemes beszéd és a művész zene hallgatásához, a virágok finom illatához- hirtelen bezárnának egy dobozba, amelyben csak felhúzott lábakkal fértek el és behajlított karokkal és egy csövön keresztül táplálva a sötétben vagytok 9 hónapon keresztül. Ugye milyen nagy szenvedés lenne számotokra ez? Azért mert már hozzászoktatok egy magasabb életformához. Akkor mit szóljon az Én Fiam, aki milliószor magasabb életből került méhembe, mint ti a dobozba.

Úgy képzeljétek el, hogy minden ottani szenvedését boldogan elfogadta és felajánlotta az Atyjának. Pl. a mozdulatlanságát felajánlotta azokért az anyákért vagy apákért, akik otthagyják a családi fészek melegét és kicsapongó, erkölcstelen életet élnek. Mivel nem nyithatta ki a szemeit, eszébe jutott, hogy az emberek milyen sok csúnya bűnt követnek el a szemükkel, pl. parázna könyvek, filmek, folyóiratok olvasása, nézése, rágondolt a vakokra, akik mindig sötétségben vannak és kicsi szemeiből arcocskáján végiggördültek az első könnyek. Ekkor arra kérte a Mennyei Atyát, hogy övéinek adja meg a könnyek ajándékát. Tudjátok Kicsinyeim, mikor bűnbánatotokban kicsordul a könnyetek vagy mikor áhítatos nagy lelki örömöt, túláradó Istenszeretetet bocsát rátok az Úr, azt a kicsi Jézus magzati könnyei eszközölték ki számotokra.

A hallóérzékétől is meg volt fosztva az Én Jézuskám. Amit emiatt szenvedett, azt felajánlotta azokért, akik kíváncsian hallgatják a csúnya, Istenkáromló, erkölcstelen beszédeket, a sátáni zenéket. Könyörgött a siketekért, hogy Isten iránti szeretetből türelmesen viseljék el ezt a keresztjüket.

Kicsi Gyermekem magzatkorában a nyelvét sem mozdíthatta. Neki, az örök Isteni Bölcsességnek ez nagy lemondás volt. Ezt azokért a bűnökért ajánlotta fel engesztelésül, amit a teremtmények a nyelvükkel követnek el: ítélkezésért, rágalmazásért, káromkodásért. A hallgatásnak, amit Jézus 9 hónapon át megszakítás nélkül gyakorolt, egyik gyümölcse a szerzetesek hallgatása.

Az is nagy fájdalom volt Neki, hogy kicsi karjait mereven, behajlítva kellett tartani. Közben látta a sok verekedést, öngyilkosságot és gyilkosságot, lopást és az ő büntetésük enyhítéséért könyörgött. Felajánlotta Istennek a testi nyomorékokat, hogy állapotukat alakítsa érdemszerző kegyelemmé.

Higgyétek el, Kincseim, hogy Fiam magzati szenvedése rengeteg kegyelmet eszközölt ki számotokra. E 9 hónap alatt a Mennyei Atya irgalma jelentősen megnőtt, mert Szent Fia magzati szenvedései megindították szívét teremtményei felé. Jézus fogantatása pillanatától kezdve úgy könyörgött értetek, mint testvéreiért és már előre kiesdette számotokra bűneitek bocsánatát, pedig akkor még meg sem születtetek.

Ha valakinek születésnapja közeledik, azon gondolkoztok, mit is adjatok neki, aminek örülne. Szent Fiam születésnapjáig már csak 10 nap van hátra. Tudjátok-e mivel tennétek boldoggá? Ha addig mindennap végeznétek egy önmegtagadást. Pl. egyik nap lemondanátok a szokásos feketekávéról, a másik nap a tv nézésről, máskor az édességről, majd a következő nap éjfélig virrasztva imádkoznátok, egy másik napon böjtölnétek stb.

Most kicsinyeim úgy állok előttetek áldott állapotban bő kék ruhában, hogy 10 nap múlva születik meg az Én isteni Gyermekem. A Mennyei Atya megengedi, hogy a szívem alól szóljon hozzátok! Hallgassátok hát!

„- Drága Kistestvéreim! Nagy szeretettel köszöntelek benneteket. bizonyára meglepődtetek, hogy forrón szeretett Édesanyám Szíve alatt milyen sokat imádkoztam, szenvedtem értetek, emberekért, testvéreimért. mindezt örömmel és önként tettem, Atyám dicsőségére és a ti üdvösségetekre. De örömömbe belevegyült fájdalom, és ha rágondolok most is patakzik a könnyem, hogy Testvéreim többsége semmibe veszi az Én áldozatos földi életemet fogantatásomtól halálomig. Legalább ti, akik szerettek, vigasztaljatok Engem! Már a 10 önmegtagadással is simogatjátok szívemet, de ha még ezenkívül e 10 napban 1-2 percig elgondolkoztok méhen belüli szenvedéseimen és szívből megköszönitek, akkor igen kedves ajándékot vehetek majd át tőletek születésnapomon. Ígéreteiteket ne felejtsétek betartani. Ha sikerül, érezni fogjátok hálás szeretetemet. Itt bent nem tárhatom ki karjaimat, ezért képzeletben ölellek kicsi szívemre benneteket.”

Drága Gyermekeim! Most Én is Megáldalak benneteket az adventi várakozás örömében az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.