2016. november 29., kedd

Böjte Csaba-Adventi gondolatok


Advent Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző.

1 Advent Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot. Advent a karácsony előtti negyedik vasárnappal veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.
2 Az els ő adventi koszorút a XIX. században egy hamburgi lelkész, Johann Wichern evangélikus lelkész készítette el, aki egy felfüggesztett óriási szekérkerékre 24 gyertyát tett (amivel utalt az ünnep valamennyi napjára) és a falakra pedig feny ő gallyakat helyezett el. Kés ő bb a kerékb ő l koszorú lett, köréje pedig feny ő gallyakat fontak. A gyertyák száma az eltelt évek alatt 4-re csökkent, ez a négy gyertya ma már az adventi vasárnapok számát jelzi. Adventi koszorú keletkezése
3 Betlehemkészítés Karácsony legöregebb jelképe: Krisztus születésének történetét már nagyon korán megjelenítették a misztériumnak nevezett templomi színjátékok keretében, a szálláskereséstől kezdve a pásztorok és a napkeleti bölcsek jelenetéig.Assisi Szent Ferenc volt az első, aki a betlehemi jelenetet "kihozta" a templomból. 1223 karácsonyán egy erdőben, egy valóságos barlangban jászlat állított maga mellé, s így tartotta a karácsonyi istentiszteletet.Ezután csakhamar elterjedt a "betlehem" felállításának szokása, a szent esemény szobrokkal való megelevenítése. A betlehemek készítése templomokban és családi otthonokban egyaránt elterjedt, először Itáliában, majd Németországban. Az első betlehemeket még Assisi idejében hozták be Magyarországra tanítványai.
4 Vörsi betlehem Vörsi Betlehem. Európa szerte nincs párja a somogyi falu, Vörs különleges templomi Betlehemének, amelyet ötven négyzetméteres területen építenek fel. Az idei esztendőben is nagy szeretettel várjuk a kedves zarándokokat a vörsi Betlehemhez. Immáron híressé vált Betlehemünket 2012. december 2-tól 2013. február 2- ig tekinthetik meg az érdeklődők.
5 Advent első vasárnapja Adventet a kereszténység egyik legnagyobb ünnepeként tartjuk számon, tulajdonképpen ez a Megváltó eljöveteléig való várakozás időszaka. Az ünnep minden évben a karácsonyi forgatag megnyitását jelenti, számítását pedig karácsony első napjától kezdjük: vagyis a december 25. előtti negyedik vasárnap advent első vasárnapja
6 Advent utolsó vasárnapja Advent IV vasárnapjával magunk mögött hagyjuk az adventi szent időt, véget ér a karácsonyt megelőző készülődési időszak. A küszöbön álló karácsonyi ünnepkör előtt számba vehetjük a megtett lelki utat, ugyanakkor lehetőségünk van kijavítani a készülődés folyamán előfordult mulasztásainkat.

2016. november 27., vasárnap

Az Advent Advent - Várakozás.

1 Az Advent Advent - Várakozás
2 A gyerták meggyújtása ilyen sorrendben történik:
A rózsaszín gyertya a közeledő ünnep örömét, míg a lila a bűnbánatot jelképezi. A rózsaszín gyertya a közeledő ünnep örömét, míg a lila a bűnbánatot jelképezi.
3 Az ADVENT Az ADVENT szó az egy Latin kifejezés minek jelentése : Várokozás Jézus Krisztus eljövetelére. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.
4 Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit); Zsidó Nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény); Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet); Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm) – rózsaszín gyertya).
5 Adventi naptár egy fiú története
Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.
6 Modern adventi naptár
7 A három Napkeleti Bölcs: GÁSPÁR,MENYHÉRT,BOLDIZSÁR
8 A bibliai napkeleti bölcsek a csillag vezetésével keletről Betlehembe érkeztek, hogy megláthassák a Kisjézust és átadhassák neki ajándékaikat. A hagyományos három név szír forrásokban fordul elő először: Karsudas, Hior és Bazantor, amelyek biztosan későbbi jelképes elnevezések. Ezekből alakult ki az 5. században az arám és görög nyelvjárásokban a Kaspar, Melkhior és Baltazar.
9 Egy regény a Napkeleti Bölcsekről:
10 Ady Endre Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent
És egymást szeretni… Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra. Ady Endre Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni… Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra.

Pintér Béla: Adventi gondolatok

„Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.
Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat. És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet. És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét; sokan látták és megfélemlettek, és bíztak az Úrban.”  (Zsolt 40, 1-3.)
„Várván vártam az Urat…”
A várakozás csodája türelemre és odafigyelésre késztet. A hit és bizalom megerősödik, és az ember egyszer csak belekerül abba az áldott állapotba, amikor szíve megnyílhat a természetfeletti felé. A várakozás sejteni enged, ekkor végiggondoljuk százszor és ezerszer, mi lesz, ha beteljesedik mindaz, amiben reménykedünk. Mint a szerelemben, amikor a szívünk választottjával való találkozásra készülünk. Amikor a várakozás már vágyakozássá fokozódik… Hiszen várni az egy dolog. Várván várni – az már valami többről szól. Itt már nem általánosságban beszélünk, itt már nagyon nem mindegy, mi fog történni. Minden fel lett téve egy lapra. Az igazi, szívből cselekvő várakozó kockáztat. Az ilyen jellegű várakozás sohasem passzív: attól hiteles és valódi, hogy tevékeny készülődéssel telik.  Tervezget, álmodozik, végiggondolja számtalanszor milyen lesz, ha…
Nem jó, ha a várakozásunk túl hosszú. A Biblia szerint „a hosszú várakozás beteggé teszi a szívet” (Példabeszédek 13,12). Reményvesztetté tehet és elbizonytalaníthat. Ennek legfőbb jele az, ha várakozás közben kérdések merülnek fel bennünk, és az idő múlásával egyre többször és egyre hangosabban támadják reménységünk beteljesülését. De biztos? Vajon Ő is úgy gondolja? Nem pörögtem túl? Mit gondolhat rólam? stb.  „… a beteljesült kívánság az élet fája (Példabeszédek 13,12), de a beteljesületlen várakozás a bizonytalanság útvesztője. Úgy vagyunk teremtve, hogy egyszerűen szükségünk van happyend-re, célba érésre, pozitív visszajelzésre, beigazolódásokra.
Isten, a Vele való kapcsolatban tökéletesen megelégíti lelkünknek ezt az elemi, olthatatlan vágyát. „Az igazak várakozása örömre fordul, de a bűnösök reménysége semmivé lesz” (Példabeszédek 10,28). A várakozás beteljesülésének pillanatában semmivé foszlanak az odáig megtett út nehézségei.  Mint mikor egy kisgyermek megszületik: a kilenc hónap terhe és aggódása, félelmei és lemondásai senkit nem érdekelnek többé, hiszen ott van az a személy, aki miatt az egészet végigcsináltuk. Már csak ő számít, már csak az ő jövője a fontos. A Krisztusra várásunk egyik legfőbb áldása, hogy jelenlétében mindig valami új kezdődik, és közelségében képesek vagyunk másként látni magunkat, másokat, helyzeteket, sorsokat. Ő a mi nagy beteljesedésünk. Vele, Miatta és Érte… Ez a várakozásunk nagy célja, Ő az életünk valódi értelme.
„és hozzám hajolt…”
Csoda, csoda és csoda!  Belém lát, megérint, közel jön. Sokan, keresztényként is félnek ettől az intim, bensőséges kapcsolattól. Nem kell azt túlzásba vinni – mondják. Mintha valahogy mindig jobban szeretnénk csinálni a dolgokat, mint ahogy azokat Jézus tette. Majd mi tudjuk, majd mi korlátozzuk, majd mi megadjuk a megfelelő keretet. Különben is, három lépés távolság tartásában jók vagyunk. � Pedig Isten másképp gondolta. A golgotai keresztnél nagyobb túlzást nem láttam még. Az a pazarlás, amit Ő művel, ha szeretetről van szó, felülmúlhatatlan. Nem mérlegel, nem számítgat és nem szab határokat. Szeret, odahajol és cselekszik, nem csak beszél. Tetteinek mindig velejárója a változás. Az Ő hozzánk hajolása mindig változtat, alakít, formál.
Ma már nem vagyok az az ember, aki tegnap voltam. Növekedtem, változtam, alakultam, hiszen szelleme formált engem az elmúlt 24 órában is. Lemetszett rólam vadhajtásokat, vagy épp a tegnap még zöld, nyers gyümölcskezdeményeim mára már szüretre érettek.
„…új éneket adott számba…”
Egészen közel jön. Megérint, szívbe markol, beleteszi dalát a számba. Ez érintkezésről beszél nekem. Közelségről, ami megszentel és helyreállít. Reményt ad és felemel. Szeretem, ahogyan megosztja magát velem. Kedvem támad leutánozni Őt és ugyanígy tenni.  Aztán lassan elkezdem tanulni megosztani magam másokkal, ugyanúgy, ahogyan azt Ő is teszi velem.
A Szeretet hamisítatlan jellemzője hogy ad, ad és megint csak ad. Hogy oszt és nem fél attól, hogy Neki nem marad. A Szeretet minden egyes megnyilvánulásával tanítani akar bennünket, hogy törvényei nem Földi törvények. Hogy nem leszünk kevesebbek, ha megosztjuk azt, amink van. Sőt! Növekedésünk és fejlődésünk kulcsa az adni tudás. A megosztásra való készség. Most 2016 adventjében sincs ez másképp. Törekedjünk hát arra, hogy várakozásunk ne öncélú legyen. Hogy mindaz, amit jelenlététől kapunk, élő vízként tovább folyjék belőlünk, és mások épülését, javát, örömét szolgálja. Ez az advent igazi haszna, ez karácsony valódi értelme.
Várni, betelni, tovább adni. Legyen mindnyájunknak ilyen AD-ventje! �